A meteorológia talán a legnagyobb fogyasztója a fejlett számítógép iparnak. Manapság a legnagyobb előrejelző központokban 30-50 párhuzamos, egymástól csak némileg különböző kiindulási állapot alapján számolt számítógépes előrejelzés készül, és a napi prognózis megfogalmazásakor ezeknek az együttes előrejelzéseknek az adataiból igyekszik a szakember kiolvasni a várható időjárást. A meterológiai modellek a legnagyobb kapacitású számítógépeket igénylik szerte a világon.  A múltban  a számítógépek befogadóképessége és műveleti sebessége nagyságrendekkel elmarad attól, ami az időjárási folyamatok előrejelzéséhez szükséges. Többek között ez az indoka annak, hogy csaknem negyed századot kellett várni addig, amíg a számítógépes előrejelzés pontossága versenyre kelhetett a hagyományos módszerrel készített előrejelzések beválásával. A gyorsabb számítógépek alkalmazása a meteorológusok számára azt jelentette, hogy a légkörmodellek egyre pontosabbak, egyre részletesebbek lehettek.  A GRID lényege, hogy az egymással hálózati kapcsolatban álló számítógépek egy-egy nagy számítási teljesítményt igénylő feladatot egymás közt elosztva oldanak meg. Ezzel szuperszámítógép-teljesítményű tárolókapacitás és számítási hatékonyság jön létre, akár asztali számítógépes környezetben is. A szuperszámítógépek árának töredékéért. Az így létrejövő számítási kapacitás egyrészről sikerrel alkalmazható a modellek fejlesztésében, másrészt használhatók a tényleges előrejelzések kiszámításában is, olyannyira, hogy már manapság is futnak meterológiai projektek GRID rendszereken. Egy GRID rendszerre alapozott  klímaprojektben több angol egyetem és a Brit Meteorológiai Intézet fogott össze azzal a céllal, hogy "egy átfogó, az egész világra kiterjedő, valószínűségalapú előrejelzés"-t adjanak a századunkban várható éghajlatváltozásokra vonatkozóan. A projekt vizsgálja, hogy a globális felmelegedés miatt változik-e a Golf-áramlat, és ha igen, akkor az milyen következményekkel járhat. _