Számos olyan tudományos és műszaki probléma létezik, melyek megoldásához a szokásos számítógépek, szerverek nem elég gyorsak ahhoz, hogy a szükséges algoritmusokat ésszerű idő alatt le tudják futtatni. A tudomány és technológia fejlődésével a számítási kapacitás szükséglet egyre nő, az egyre pontosabb tudományos és műszaki modellek egyre nagyobb számítási sebességet igényelnek. Az igények terén ma már ott tartunk, hogy a legnagyobb, több teraflop sebességű szuperszámítógépek sem képesek egyedileg kielégíteni a szükségleteket. A Grid rendszerekre az igen nagy teljesítményt igénylő tudományos alkalmazások terén támadt először szükség. Olyan feladatok megoldásában, amelyekben már a legnagyobb egyedi szuperszámítógépek sem futtatják le ésszerű időn belül a szimulációs modelleket. Újabban az ipari, üzleti alkalmazások területén is szükség lett a nagy teljesítményre. A leggyakoribb szuperszámítógép felhasználási területek és modellezési feladatok a következők: gépipar, építészet  – anyagkutatás, statikai-, mechanikai vizsgálatok autó- és repülőgépgyártás – szélcsatorna és baleseti kísérletek kiváltása kozmetikai cégek – hatóanyag vizsgálat, állatkísérletek elkerülése humán gyógyszerkutatás – emberkísérletek előtti ellenőrzés, sejt anyagcsere modellezés, gén funkció megfejtése üzleti szféra, biztosítók – analízis, kockázat elemzés, gazdasági és szociológiai folyamatok modellezése meteorológia – időjárás előrejelzés, klímamodellezés űrkutatás, csillagászat, geológia – kép- és jelfeldolgozás mobilszolgáltatók – hálózat optimalizáció atomenergetikai ipar – működési paraméterek vizsgálata, katasztrófa modellek katonai szervezetek – csapatmozgások optimalizációja